„...a veszély nem a kimondottakban, hanem az elhallgatottban van.”
Az igazi veszély abban van, amit feltételeznek rólad és ezt te el is hiszed.
„Senkit sem lehet korábban megváltani, mint ahogy arra megérett.” (Hamvas Béla)
A mai netes-világban azért léteznek még emberi kapcsolatok…
A fiatal fiúval a neten találkoztam. Levelek útján érintkeztünk. Én ötvenes, ő huszonéves.
A kapcsolattartás nekünk sikerült, pedig nem minden virtuális találkozás állja ki a hosszantartó valóság próbáját. Néhány perc alatt is meg lehet kísérelni átverni a másikat…
Húsvétra nyuszik, kiskacsák, kiscsirkék tömkelegét vásárolják meg a „gondoskodó” szülők, hozzátartozók, barátok, ismerősök. Az ajándék átadása és az örömködés után szépen hazamennek.
Az ember alapvetően magányossá lesz a Lényegtelenség Birodalmában. Képeket és kiállításra rendelt tárgyakat megcsodálni, zenét hallgatni persze eljár az arra kijelölt és „felszentelt” helyekre, pl. múzeumok, kiállítótermek, Opera, Zeneakadémia, klubok stb.
Lovaglásról szóló cikkeimet nem könyvből néztem, hanem a tapasztalataimat szeretném leírni, amelyeket a lovaglás során tapasztaltam. Már hat éve lovagolok, és olyan tapasztalatokat szeretnék megosztani veletek, melyeknek hasznát tudjátok venni az edzéseknél…
Mindennap körülvesz minket. Bárhova megyünk, nem tudunk elbújni előle. De el akarjuk-e egyáltalán kerülni?
A zenéről beszélek. Mindenhol ott van, és lassan már élni sem tudunk nélküle. Ismét egy újabb drog, amelyre rá lehet ugyan szokni, mégsem ártalmas.
A hősiesség elhallgatott oldala. A Sziget Fesztivál kávézójában ücsörögve, a napi sajtót böngészve, egy úriember jött hozzám oda egy rövidke csevelyre, kávéját szürcsölgetve, egy érdekes gondolattal.
